Und Története - Farkas Ferenc jegyzetei

A Győr - Moson - Sopron megyei UND község Sopron, és Kőszeg között az Alpokalján helyezkedik el, az osztrák határtól 2 km távolságra. Távol esik a nagy forgalmú utaktól, de jó közúton elérhető, hiszen csak néhány kilométerre van a Sopront a Balatonnal összekötő 84-es főúttól.

A község pecsétjének mezejében balra néző lebegő ekevas található, félkörben alul összefonódó két rózsaág övezi 1777-ből.

A községről az első írásos emlékek 1225-ből származnak. A XVII. században a törökök elől menekülve horvátok telepednek le. A község azóta is horvát nemzetiségű, őrzi, ápolja horvát hagyományait, értékeit. Az óvodában és alsó tagozatos iskolájában tanulják a horvát nyelvet, majd felső tagozatban az egy körjegyzőségbe tartozó Sopronhorpács község Általános Iskolájában folytathatják e téren tanulmányaikat. Fiataljaink a falu néptánccsoportjában ill. tamburazenekarában munkálkodhatnak, ezzel hasznosan töltve szabadidejüket. A község lakóinak száma körülbelül 400 fő.

A nagyobb vízigényű foglalatosságok - mosás, kenderáztatás stb. - helyszíneként a lakosság által GÁJ (magyarul- liget) néven ismert terület működött. A tó szélén telepített fűzfabokrok ágait vesszőkosár, kas és seprű készítésére használták. A kocsmárosok télen innen töltötték meg jégvermeiket az italok hűtésére. A későbbi időszakban a falu csordájának itatóhelye volt. (Területét a XVIII. Században - az 1783-ban elkészített Katonai Térképészeti Felmérés szerint - még egybefüggő erdőség borította. A minden bizonnyal mesterséges eredeti tavat a XIX. Században létesítették, hiszen az 1883-as Térképészeti felmérés már ábrázolja. Kialakításának célja anyagnyerés, kavicsbányászat lehetett. A XX. Század első negyedében még sok, " döngölt" ház épült az itt nyert agyagból.)

A tó Und község nyugati oldalán, közvetlenül a belterület mellett helyezkedik el. A nyilvántartásban szereplő vízállás területének nagy része az évek során eliszaposodott, feltöltődött és ma a vízfelület körülbelül 10000m2, melynek 1/3 része nyílt, 2/3 része náddal borított.

Az országút felöl, a dél- nyugati oldalon gyepet találunk, néhány lombos fa és örökzöld bokor kíséretében, így ez kultúráltabb, rendezett képet mutat. Ezt a részt az elmúlt évben kezdtük kialakítani, mivel ez az országút mellett van, és az út másik oldalán lakóházak vannak. A partot nyugatról a sportpálya, északról egy ültetett feketefenyő sáv határolja. Az észak-keleti és keleti oldalon az eliszaposodott területet a lakók sokáig bontási anyagok, nagyobb méretű, használhatatlan szemét és hulladék lerakóhelyként használták. A szemétlerakást megszüntettük, de ez a rész még nagyon elhanyagolt, benőtte a gaz, a dudva, bokros, füzes, elvadult "dzsumbuj" képet mutat (lásd fényképek).

Az apró vízi élőhely élővilága növeli a kultúrtáj változatosságát. A nádasban levéltetvek, csiborok élnek, a nyílt víz pedig szúnyog és szitakötőlárvák élőhelye. A változatos rovarvilág és az állandó vízborítás számos kétéltűt, hüllőt, madarat és emlőst vonz a területre. A sekély vízben barna és zöld varangyok petéznek, gyakori a vízisikló is. A nádasban nádirigó, cserregő és foltos nádiposzáta, kis vízi csibe fészkel. Nyáron itt éjszakáznak a környék füsti fecskéi, seregélyei. Nagy számban fordul elő fácán, szívesen látogatják gólyák, gémek és fészkelnek vadkacsák, récék.

A falu képét mintegy két évszázada meghatározó vizes élőhely védelme, rendbetétele, fenntartása egyik célkitűzése az 1999. augusztus 21-én megalakult és Cégbírósági által bejegyzett Községszépítő Egyesület-nek.

KEU: Szeretnénk első lépésként az elhanyagolt észak-keleti, keleti területet rendbe tenni, megtisztítani a felhalmozott szeméttől, tájba illő bokrokat, fákat telepíteni, a későbbiek során ezt a részt is kellemes, kultúrált területté alakítani. Terveinkben szerepel nádas továbbterjedésének a megakadályozása. Ennek érdekében a hobby-horgászokkal együttműködve növényevő halakat telepítünk és a nádat, telente lekaszáljuk. Távlati terveinkben szerepel a tó körül egy padokkal szegélyezett sétaút kialakítása. Szeretnénk ezt a helyet kellemes, kikapcsolódásra, tanulásra alkalmas területté alakítani, ahol horgászás, korcsolyázás vagy séta közben ismerkedhetnek a faunával, a növényvilággal. Óvodásaink, alsó tagozatos tanulóink tanítási idő alatt ma is gyakran tesznek sétát, ismerkedve a tájjal, bővítve tudásukat. Mivel a terület a község "bejáratánál", közvetlen az országú mellett van, szeretnénk, ha jó benyomást tenne a falúba látogatókra, átutazókra.

A községben nem működik üzem, gazdasági egység vagy nagyobb vállalkozás, amelyek segítségére számíthatnánk.

Felhasznált irodalom: Farkas Ferenc jegyzetei